23.2.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/33


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. február 21.)

az ultraszéles sávú technológiát használó berendezések számára a rádiófrekvenciák Közösségen belüli, harmonizált módon történő használatának engedélyezéséről

(az értesítés a C(2007) 522. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2007/131/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra („rádióspektrum-határozat”) (1), és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Tanács felismerte a növekedéshez és munkahelyteremtéshez való lényeges hozzájárulást a teljes mértékben befogadó, az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) a közszolgáltatások, kkv-k és a háztartások általi széles körű használatán alapuló információs társadalom (2) építésében. Az i2010 kezdeményezéssel a Bizottság az IKT-t a versenyképesség, növekedés és munkahelyteremtés fontos ösztönző tényezőjeként emelte ki (3).

(2)

Az információs társadalmi eszközök és médiaszolgáltatások nyílt és versenyképes egységes piacának létrehozása a Közösségen belül kritikus fontosságú az IKT-k elterjedése szempontjából. A Közösség elektronikus hírközlési szolgáltatásokra és berendezésekre vonatkozó szabályozási kerete növelheti a versenyképességet és ösztönözheti a versenyt az IKT-ágazatban, többek között az új technológiák időben történő bevezetésével.

(3)

A tipikusan nagyon nagy sávszélességgel működő, nagyon kis teljesítményű sugárzással jellemezhető ultraszéles sávú technológia számos kommunikációs, mérési, helymeghatározási, orvosi, megfigyelési és képalkotó alkalmazással támogathatja a Közösség szakpolitikáit, köztük az információs társadalomra és a belső piacra vonatkozókat is. Ebben a kontextusban fontos olyan szabályozási feltételeket megalkotni, amelyek elősegítik az ultraszéles sávú technológiát alkalmazó gazdaságilag életképes piacok kifejlődését, amint erre üzleti lehetőségek adódnak.

(4)

Az ultraszéles sávú technológia alkalmazásának Közösségen belüli időben történő elterjedését a rádiófrekvenciák használatának Közösségen belüli harmonizációja fogja segíteni, ezáltal létrehozva az említett alkalmazások hatékony egységes piacát, ami méretgazdaságossághoz és fogyasztói előnyökhöz vezet.

(5)

Bár az ultraszéles sávú jelek tipikusan igen alacsony teljesítményűek, ennek ellenére fennáll a meglévő rádiós hírközlési szolgáltatások káros zavarásának veszélye, amivel foglalkozni kell. Ezért az ultraszéles sávú technológiák számára fenntartott rádiófrekvenciák használatára vonatkozó szabályozási keretnek tiszteletben kell tartania a káros zavarás elleni védelem jogát (beleértve a rádiócsillagászat, földfigyelő műholdas és űrkutatási rendszerek számára a rádiófrekvenciákhoz történő hozzáférést) és egyensúlyban kell tartani a meglévő szolgáltatások érdekeit azzal az átfogó szakpolitikai céllal, miszerint kedvező feltételeket kell biztosítani az innovatív technológiák bevezetéséhez a társadalom érdekében.

(6)

A frekvenciahasználatra alkalmazni kell a közösségi jog közegészségügyi védelemmel kapcsolatos követelményeit, különösen a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2004. április 29-i 2004/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (4) és a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz–300 GHz) korlátozásáról szóló, 1999. július 12-i 1999/519/EK ajánlást (5). A rádióberendezésekkel kapcsolatban az egészségvédelmet az biztosítja, hogy az ilyen berendezéseknek teljesíteniük kell a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) (az R&TTE-irányelv) alapvető követelményeit.

(7)

A rádióspektrum-határozat 4. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság három megbízást (7) adott a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (a továbbiakban: CEPT) arra, hogy elvégezzék az ultraszéles sávú alkalmazások Európai Unióban történő harmonizált bevezetéséhez szükséges legmegfelelőbb műszaki és üzemeltetési kritériumok meghatározását.

(8)

E határozat a CEPT által a Bizottság megbízása alapján elkészített műszaki tanulmányokon alapul. Ezek az összeférhetőségi vizsgálatok többek között arra a feltételezésre épülnek, hogy az ultraszéles sávú technológiát használó berendezéseket főként beltéri jelleggel üzemeltetik, valamint arra, hogy az adás tíz másodpercen belül megszűnik, kivéve ha a csatlakozó vevőkészülék nem nyugtázza az adás fogadását. Ezenkívül a videojelek elsősorban nagy hatékonyságú kódolással kerülnek átvitelre.

(9)

Az e határozatban szabályozott ultraszéles sávú technológiát alkalmazó berendezések kültéri használata nem foglalhatja magába a kültéri helyszínen történő állandó helyű telepítést és a rögzített kültéri antennához kapcsolódást, sem a járművekben történő használatot. Az említett felhasználási módok által okozott potenciális zavar megállapítása további vizsgálatokat igényel.

(10)

Az ultraszéles sávú technológiát használó berendezések az R&TTE-irányelv alkalmazási körébe tartoznak. Mindazonáltal a repülőgépeken a légiforgalom-irányítási kommunikáció céljából és a hajókon az életvédelmi alkalmazások céljából ultraszéles sávú technológiát alkalmazó berendezések frekvenciasáv-használatára az R&TTE-irányelv nem vonatkozik; az ilyen berendezéseknek az említett környezetekben életvédelmi célból történő bármiféle használatát ágazatspecifikus szabályokban kell meghatározni.

(11)

Az R&TTE-irányelv alapján az Európai Bizottság megbízást (M/329) adott az európai szabványügyi szervezeteknek, hogy az ultraszéles sávú alkalmazások területén dolgozzanak ki olyan harmonizált szabványokat, amelyeket az említett irányelv elismer, és amelyek megalapozzák az irányelv követelményeinek való megfelelés vélelmét.

(12)

A Bizottság M/329. sz. megbízása alapján az ETSI európai szabványokat dolgoz ki, köztük az ultraszéles sávú technológiára vonatkozó EN 302 065 harmonizált szabványt, amely figyelembe veszi a potenciális aggregált hatásokat, amennyiben ezek a hatások káros zavaráshoz vezetnek, valamint a CEPT által készített összeférhetőségi tanulmányokat. A harmonizált szabványokat fenn kell tartani, és idővel tovább kell őket fejleszteni az olyan, újonnan megjelenő szolgáltatások védelmének biztosítására, amelyek számára még nem jelöltek ki sávokat.

(13)

Ezenkívül ha egy tagállam úgy véli, hogy az R&TTE-irányelv, illetőleg az annak megfelelően elfogadott harmonizált szabványok hatálya alá tartozó, ultraszéles sávú technológiát használó berendezések nem teljesítik az említett irányelv előírásait, akkor az irányelv 9., illetőleg 5. cikkének megfelelően védintézkedéseket tehetnek.

(14)

A rádióspektrum e határozat hatálya alatt megvalósuló, ultraszéles sávú technológiát alkalmazó berendezések általi használata csak interferenciamentes és interferenciával szemben nem védett alapon engedélyezhető, ezért arra az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 5. cikkének (1) bekezdését kell alkalmazni.

(15)

Az e határozatban meghatározott feltételek folyamatos relevanciájának biztosítása céljából, valamint a rádiófrekvenciás környezet gyors változásainak figyelembevételével, a nemzeti hatóságoknak – amennyiben lehetséges – ellenőrizniük kell a rádiófrekvenciák ultraszéles sávú technológiát alkalmazó berendezések általi használatát, aktívan hozzájárulva ezzel e határozat felülvizsgálatához. A felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie a technológiai fejlődést és a piaci változásokat, valamint ellenőriznie kell, hogy érvényesek-e még az eredeti feltételezések az ultraszéles sávú technológiát használó berendezések e határozatban meghatározott frekvenciatartományban történő üzemeltetésével kapcsolatban.

(16)

A meglévő szolgáltatások megfelelő védelme érdekében a határozatnak olyan feltételeket kell megállapítania, amelyek alkalmasak a jelenleg működő szolgáltatások védelmére.

(17)

A CEPT és az ETSI által az EK megbízásából elemzett és meghatározott megfelelő zavarcsökkentési technikákat (pl. érzékel és elkerül, kis kitöltési tényező) az R&TTE-irányelv alapján elfogadott harmonizált szabványokban kell előírni, amint kellően megbízhatóvá válnak, és bizonyíthatóan az e határozatban előírt sugárzási szintekkel egyenértékű biztonságot nyújtanak.

(18)

A megfelelő zavarcsökkentési technikákat nem alkalmazó, ultraszéles sávú technológiát használó berendezések számára a 4,2 GHz és 4,8 GHz közötti frekvenciatartományra vonatkozóan előírt feltételeknek határozott időre kell szólniuk, és 2010. december 31-től szigorítani kell őket, mivel a várakozások szerint az ilyen típusú berendezéseknek hosszú távon kizárólag a 6 GHz feletti tartományban kell üzemelniük.

(19)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a rádióspektrum-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

E határozat célja, hogy az ultraszéles sávú technológiát alkalmazó berendezések részére engedélyezze a rádiófrekvenciák használatát, és a Közösségen belül harmonizálja e használat feltételeit.

Ez a határozat az 1999/5/EK irányelv (R&TTE-irányelv) és a rádiófrekvenciák használatát az ultraszéles sávú technológiát alkalmazó berendezések számára engedélyező bármely közösségi előírás sérelme nélkül alkalmazandó.

2. cikk

E határozat alkalmazásában:

1.

„ultraszéles sávú technológiát alkalmazó berendezések”: beépített összetevőként vagy kiegészítőként olyan, kis hatótávolságú rádiótávközlő technológiát alkalmazó, 50 MHz-nél szélesebb frekvenciatartományra kiterjedő rádiófrekvenciás energiát szándékosan előállító és sugárzó berendezések, amelyek frekvenciatartománya átfedésbe kerülhet több, a rádiótávközlő szolgálatok számára kiosztott frekvenciasávval;

2.

„interferenciamentes és interferenciával szemben nem védett”: nem okozhat káros zavarást a rádiótávközlő szolgálatokban, és nem követelhető meg ezen eszközök védelme a rádiótávközlő szolgálatok által keltett káros zavarással szemben;

3.

„beltér”: épületek vagy olyan helyek belső tere, ahol az árnyékolás általában biztosítja a szükséges mértékű csillapítást ahhoz, hogy a rádiótávközlő szolgálatokat megvédje a káros zavarástól;

4.

„gépjármű”: a 70/156/EGK tanácsi irányelv (9) fogalommeghatározása szerinti bármely jármű;

5.

„vasúti jármű”: a 91/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) fogalommeghatározása szerinti bármely jármű;

6.

„EIRP”: kisugárzott egyenértékű izotróp teljesítmény;

7.

„átlagos EIRP-sűrűség”: az átlagos teljesítmény 1 MHz felbontású sávszélességgel, négyzetes középérték (RMS) érzékelővel mérve, és 1 ms-on vagy kisebb időtartamon átlagolva;

8.

„csúcs EIRP-sűrűség”: a legmagasabb átlagos kisugárzott teljesítmény frekvenciája körüli 50 MHz-es sávszélességen belül előforduló legmagasabb adásszint. Ha az értéket x MHz sávszélességen mérik, akkor ezt a szintet a mért érték 20log(50/x) dB-szeresére kell csökkenteni;

9.

„maximális EIRP-sűrűség”: a meghatározott tartomány bármely frekvenciáján tetszőleges irányban mért legmagasabb jelerősség.

3. cikk

A tagállamok e határozat hatálybalépésétől számítva a lehető leghamarabb és legfeljebb hat hónapon belül interferenciamentes és interferenciával szemben nem védett alapon engedélyezik az ultraszéles sávú technológiát használó berendezések számára a rádiófrekvencia-tartomány használatát azzal a feltétellel, hogy a kérdéses berendezés megfelel az e határozat mellékletében meghatározott feltételeknek, és vagy beltérben használják, vagy kültéri használat esetén nem fixen telepítettek, nem kapcsolódnak rögzített infrastruktúrához, rögzített kültéri antennához, illetőleg gépjárműhöz vagy vasúti járműhöz.

4. cikk

A tagállamok figyelemmel kísérik a mellékletben meghatározott ultraszéles sávú technológiát használó berendezések frekvenciasáv-használatát, különös tekintettel a 3. cikkben meghatározott összes követelmény folyamatos relevanciájára, és a határozat időben történő felülvizsgálatának lehetővé tétele érdekében megállapításaikat jelentik a Bizottságnak.

5. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. február 21-én.

a Bizottság részéről

Viviane REDING

a Bizottság tagja


(1)  HL L 108., 2002.4.24., 1. o.

(2)  2005. március 23-i európai tanácsi következtetések 7619/1/05 Rev. 1.

(3)  COM(2005) 229.

(4)  HL L 159., 2004.4.30., 1. o.

(5)  HL L 199., 1999.7.30., 59. o.

(6)  HL L 91., 1999.4.7., 10. o. Az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(7)  Megbízás a CEPT számára a rádiófrekvenciák ultraszéles sávú rendszerek általi használatához történő harmonizációjára (1. megbízás); megbízás a CEPT számára a rádiófrekvenciák ultraszéles sávú rendszerek általi használatához történő harmonizációjához szükséges feltételek meghatározására (2. megbízás); megbízás a CEPT számára az ultraszéles sávú (UWB) technológián alapuló rádiófrekvenciás alkalmazások Európai Unióban történő harmonizált bevezetésével kapcsolatos feltételek meghatározására (3. megbízás).

(8)  HL L 108., 2002.4.24., 21. o.

(9)  HL L 42., 1970.2.23., 1. o.

(10)  HL L 14., 2003.1.21., 1. o.


MELLÉKLET

1.   Maximális eirp-sűrűségek megfelelő zavarcsökkentési technika hiányában

Frekvenciatartomány

(GHz)

Maximális átlagos EIRP-sűrűség

(dBm/MHz)

Maximális csúcs EIRP-sűrűség

(dBm/50 MHz)

1,6 GHz alatt

–90,0

–50,0

1,6 és 3,4 GHz között

–85,0

–45,0

3,4 és 3,8 GHz között

–85,0

–45,0

3,8 és 4,2 GHz között

–70,0

–30,0

4,2 és 4,8 GHz között

–41,3

(2010. december 31-ig)

0,0

(2010. december 31-ig)

–70,0

(2010. december 31-től)

–30,0

(2010. december 31-től)

4,8 és 6,0 GHz között

–70,0

–30,0

6,0 és 8,5 GHz között

–41,3

0,0

8,5 és 10,6 GHz között

–65,0

–25,0

10,6 GHz fölött

–85,0

–45,0

2.   Megfelelő zavarcsökkentési technikák

A 3,4 GHz-től 4,8 GHz-ig terjedő tartományban – 41,3 dBm/MHz maximális EIRP-sűrűség engedélyezett azzal a feltétellel, hogy olyan kis kitöltési tényezőről van szó, amelyben az átvitt jelek összes hosszúsága másodpercenként kisebb mint az összidő 5 %-a és óránként kisebb mint az összidő 0,5 %-a, továbbá egyik átvitt jel hossza sem haladja meg az 5 ezredmásodpercet.

Az ultraszéles sávú technológiát használó berendezések számára a rádiófrekvencia használata az 1. pont táblázatában található EIRP-határértékektől eltérő határértékek mellett azzal a feltétellel engedélyezhető, hogy az első albekezdésben leírtaktól eltérő megfelelő zavarcsökkentési technikát alkalmaznak oly módon, hogy a berendezés legalább olyan szintű védelmet biztosít, mint az 1. pont táblázatában található határértékek.